Arra �bredtem fel, hogy eszm�letlen�l melegem van, le vagyok izzadva, a ruh�m, meg az �gynem�m r�m van tapadva. Zih�lva vettem a leveg�t, �s gyorsan ler�gtam magamr�l a takar�t. Ekkor vettem �szre, hogy m�r nem �lel �t senki. �res volt az �gy mellettem. Mint akibe vill�mcsapott, azonnal fel�ltem.

-          Kimi! – ki�ltottam fel.

Hol van? Megint elment? De mi�rt? K�ts�gbeestem.

Kimi….

A szob�ban csendes f�lhom�ly uralkodott.

Az ajt� fel�li faln�l, pedig egy nagyobb kupac elkezdett mozgol�dni.

-          Mi az Isten ez? –k�rdeztem magamt�l.

Felkapcsoltam a kis �jjeli l�mp�t.

-          Naaaa! – morgott a kupac megtestes�t�je, nevezetesen Seb. - Ki kapcsolta fel a l�mp�t? – k�rdezte m�rgesen, �s d�rzs�lgetni kezdte a fej�t. Majd feldagad, csip�s szemekkel, k�cos hajjal, �s gy�r�tt arccal r�m b�mult.

-          Fel�bredt�l? Jobban vagy? –k�rdezte k�m�san.

-          Arra �bredtem, hogy rohadt meleg van. Te mi�rt fekszel a padl�mon? –�rdekl�dtem.

-          R�m vagy b�zva.

-          R�d vagyok b�zva mi vagy te �rs�g?

-          Ahha. – morogtam �lmosan, nagy nehezen felt�p�szkodott.

Egy p�r p�rn�t, �s egy takar�t l�ttam a f�ld�n. Biztos marh�ra kipihente mag�t a f�ld�n �lve.

-          Ki b�zott meg? – �rdekl�dtem �l�nken.

-          Kimi. Mikor megj�ttem melletted fek�dt, f�l �jszaka itt �lt�nk az �gyadn�l, azt�n elk�ldtem pihenni, mert egyre szarabbul festett. M�gsem k�ne visszaker�lnie a k�rh�zba. �gyhogy a m�sik szob�ba alszik. �n meg letelepedtem itt.

-          Sz�val elzavartad Kimit? – viccel�dtem.

-          Nem. Csak �l�nken meggy�ztem.

-          �l�nken?

-          Kisebb vit�ban.

-          �s �n ezt �taludtam? K�r. - mondtam b�natosan.

-          Nagyon ki volt�l �tve. Alig b�rtam Kimit r�venni, hogy pihenjen p�r �r�t.

-          Azt hittem elment.

-          �hhh, atombomb�val se tudtam volna elmozd�tani.

Mosolyogva visszad�ltem az �gyamba.

-          Akkor most ki vagytok b�k�lve? –�rdekl�d�tt Seb a takar�mat fix�rozva.

-          Nem tudom. Azt hiszem.

K�rd�n n�zett r�m.

-          Mit mes�lt neked?

-          Mindent. Hogy be volt r�gva, hogy leord�totta a fejed, meg hogy megpr�b�lt felpofozni, hogy a r�szegs�gb�l magadhoz t�rj, azt�n leesett neki, hogy nem vagy ber�gva, vagy csak beteg. Meg, hogy elviharzott, mikor k�z�lted, hogy �n j�v�k. � meg vagy egy �r�val k�s�bb visszacs�rtetett a telefonj��rt. A t�bbit meg tudod.

-          Igen….A pofon nagyon is dereng…..- agg�dva n�ztem Sebre.

-          Mi az?

-          Csak hogy felpofozott…..

-          Erre mit mondjak, nincs r� ments�g, de a tudta vigasztaljon, hogy sz�p k�k a szeme alatt!

-          Felk�pelted? –k�rdeztem d�bbenten.

Seb elvigyorodott.

-          �n ink�bb �gy mondan�m, t�rlesztettem.

-          Sebastian a h�s lovag! – mondtam mosolyogva.

-          Az persze. –morogta g�nyosan.

�ssze r�ncoltam a homlokom.

-          Mondtam valami rosszat?

-          Nem. Csak hi�ba �n vagyok a h�s, neked az a szeszkaz�n kell!

-          Nagyon szarul esett, hogy l�ttad mell�m b�jva?

-          �rt�ra. Azt hittem meg�l�m. Le akartam cib�lni r�lad! De �lmodban teljesen bele f�szkelted magad az �lel�s�be, � meg oltalmazva �tkarolt…..Csak a vak nem l�tta, hogy k�t szerelmes…

-          Seb…..�n ezt….nem �gy akartam…..- mondtam majdnem s�rva.

-          Tudom……�n is h�lye voltam…..Ha tegnap nem megyek �t, �s…. �s nem �nt�m ki a sz�vem mint egy kis kamasz….akkor most nem lett volna ez a kavar…..Mi�rt nem tudtam cs�ndben maradni? Mi�rt nem tudtalak otthagyni? – mondta kez�be temetve az arc�t.

-          Gyere! – mondtam csendesen �s �t�leltem.

� meg csak s�rt, �s m�r �n is pityeregtem.

-          Nincs semmi baj Seb….Hallod? Valahogy majdcsak rendben lesznek a dolgok...

-          Kimi miattam ut�l!

-          Nem! Kimi az�rt ut�l, mert h�lye m�don, ugyanazzal a m�dszerrel, akartam megoldani a probl�m�t, mint �…..M�sn�l kerestem vigaszt…aki pont a legjobb bar�tja….

-          �n is mondhattam volna neked nemet, lehetett volna t�bb eszem….

-          H�t igen. Mindkett�nknek lehetett volna….F�leg nekem…..De ezen m�r k�r r�g�dni…Akkor is tudtuk, hogy megfogjuk b�nni….Sajn�lom…..

-          Mit?

-          Hogy miattam haragban vagy a legjobb bar�toddal….�s hogy f�jdalmat okoztam….

-          Tudom….�n is…..

Megsimogattam Seb v�ll�t, �s ekkor l�ttam meg az ajt�ban, f�lig s�t�tben Kimit.

�gy �llt ott mint valami k�s�rtet.

Jaj ne!  Pics�ba! Most megint benne vagyunk mindketten a sz�szban!

-          Kimi….- ny�gtem ki.

Finoman eltoltam Sebet, �s meredten b�multam az ajt�t. Seb el�sz�r �rtetlen�l n�zett, majd megfordult.

L�ttam, hogy led�bben.

-          Kimi….ez nem az …..

Kimit bel�pett a szob�ba, de az arc�r�l semmit sem lehetett leolvasni.

-          �r�l�k, hogy v�gre d�nt�tt�l….- mondta nekem c�mezve csendesen.

-          Mit hallott�l? –k�rdeztem f�lve.

-          A l�nyeget….

Seb fel�llt, �s oda ment Kimihez.

-          Sajn�lom…. haver….Azt hiszem, meg�rdemeln�k egy j� nagy ver�st….- mondta Seb csendesen.

-          Tal�n veled t�nyleg boldog lehet…..- k�z�lte �s sarkon fordulva kiment.

Sebbel egym�sra n�zt�nk.

Nem, a l�nyeget nem hallotta, csak a v�g�t.

Seb ut�na ment, �s hallottam, ahogy a m�sik szob�ba vitatkoznak valamin.

Nagy nehezen kik�sz�l�dtam az �gyb�l, �s a falnak t�maszkodva el�rtem, az ajt�t, ahol bekapaszkodtam a f�lf�ba.

Kimi akkor j�tt ki a nagyszob�b�l, nyom�ban Sebbel.

-          Te mi�rt nem fekszel? – t�rt ki Sebb�l.

-          Seb k�rlek! – pir�tottam r�. – Kimi! �n szeretlek!

-          Tudom….- mondta csendesen.

-          Tudod??? –k�rdeztem zsibbadtan.

-          Igen… De Seb mellett igaz�n…

-          Szarok Sebre! �n t�ged szeretlek te tusk�!- hopp�. - Bocs Seb!- mondtam b�nb�n�an.

Legyintett, hogy mindegy.

-          Az isten�rt, hiszen megvertelek! Neked nem egy ilyen utols�, aljas…

-          El�g! Szerinted az Indyben, nem pofoztak fel? Villeneuv volt az els� a sorban! �s voltak m�g p�ran!– toppantottam d�h�sen. – Szeretlek nekem te kellesz, �s pont. Nem �rdekel az �nmarcangol� dum�d, amit egy�bk�nt nekem lenne t�bb jogom el�adni. Arra v�laszolj, hogy szeretsz e m�g, annak ellen�re, hogy lefek�dtem Sebbel? – alig tudtam Kimi szem�be n�zni, �s sz�vesen elt�ntem volna h�sz m�terrel a f�ld al�, mert nagyon sz�gyelltem magam.

-          Nem. – mondta a padl�t fix�rozva.

-          A szemembe mond! Ennyit meg�rdemlek! – cs�k�tt szam�r.

R�m n�zett, az arca rezzen�stelen volt.

-          Nem…- mondta csendesen.

Behunytam a szemem, �s �reztem, hogy potyognak a k�nnyeim.

-          �rtem…

Kimi elindult az ajt� fel�, de Seb csak �llt d�bbenten, hol Kimit, hol engem b�mulva.

-          Mi�rt csin�lj�tok ezt? –k�rdezte csendesen, de az � k�nnyei is potyogtak. – Nem el�g hogy egym�st t�nkre teszitek a h�lyes�geitek miatt, de engem is musz�j?

Visszar�ntotta Kimit az ajt�b�l, aki lend�lett�l a f�ld�n k�t�tt ki.

-          Szeretem Angiet! B�rmit megtenn�k �rte, de neki m�gis te kellesz! Csak te vagy olyan idi�ta, hogy azt hiszed nem vagy el�g j� neki!

-          Seb ez nem…- kezdte volna Kimi.

-          Most �n besz�lek! – ord�tott Kimire.

Mindketten d�bbenten n�zt�nk Sebre.

-          Szeretitek egym�st, �s szenvedtetek is �rte, �gyhogy legyetek m�r egy�tt boldogok, mert �gy �n sem tudok tov�bb l�pni! Ha l�tn�m, hogy Angie boldog �s nincs es�lyem, akkor �n is t�ljutn�k ezen az eg�szen. Szedd �ssze magad, hogy mindenki szerint is m�lt� legy�l Angiehez! – kiab�lta Kimi arc�ba.

Majd megfordult, �s r�m n�zett.

-          Ha b�rmi kell akkor h�vj!

B�lintottam. Seb pedig kiviharzott.