Reggel arra keltem, hogy Maxi ugrál az ágyon. Fáradtan nyitogattam a szemem.

-          Anyu! Jó reggelt!

-          Jó reggelt kicsim.

-          Éhes vagyok!

-          Egy pillanat és megyek. – csuktam be a szemem.

-          Jól vagy anyu?

-          Persze. Csak egy pici szédülök. De semmi bajom.

-          Akkor ne kelj fel. Majd megkérem Kimi bácsit, hogy csináljon reggelit. – adott puszit, majd kirohant a szobából. A mellettünk levő vendégszobából hallottam, hogy elkezdett ugrálni az ágyon és kiabálni, hogy ébredjenek fel. Elmosolyodtam, de egyszerűen erőtlen voltam, hogy kikeljek az ágyból. A mobilom elkezdett csörögni. Kipattant a szemem és nagy sietve kikászálódtam az ágyból, de megszédültem és inkább visszaültem. A mobil elhallgatott. Mikor összeszedtem magam odamentem és kihalásztam a mobilom a nadrágzsebemből. Megnéztem ki az. Csak Seb. Visszaültem az ágyra és felhívtam szomorúan.

-          Era! Végre! Hogy vagy?

-          Sebi. – sóhajtottam.

-          Hallottam, mi történt. Én, nem értem. Fertől van, nem?

-          DE! És nem értem, hogy lehetett a teszt… Fer gyereke! Ebben biztos vagyok.

-          Én hiszek neked. Nyugi. Fer lehiggad, és belátja, hogy csak az ő fia lehet!

-          Jaj, Sebi. Te mindig olyan kis pozitív vagy. Ez nem így meg. Fer anyuja biztos ellenem hangolja most.

-          Na! Ha Fer igazán szeret, nem hallgat senkire!

-          Ez az. HA szeret.

-          Na jó. Elég ebből Erika. Azért hívtalak, hogy megmondjam, szerintem pihenj otthon. Ne törődj a menedzseres dolgokkal.

-          De akkor ki látja el?

-          Majd én! – mondta büszkén. – A lényeg, hogy helyre jöjj.

-          Kedves vagy.

-          Tudom. – mosolygott. – Na. Nem is zavarok tovább. Vigyázz magatokra!

-          Oké. Köszi. Szia.

-          Szia.

Letettem a telefont és felöltöztem. Úgy éreztem levegőre van szükségem. Az ablakhoz sétáltam és elhúztam a függönyt. Az eső szörnyen esett. Nagy vihar volt. A szél fújt. Most voltak ezek a nagy áradások itthon az országban. És úgy látszik a viharnak még mindig nincs vége…