Megfogtam a fagyit és úgymond kicsit lehűtöttem főhősünket…

- Remélem kicsit észhez tértél. Na puszi.

- Gonosz!

Hamar visszasiettem. Liza vigyorogva nézett rám. Mi kerültünk épp sorra a fizetésben, szóval vártam, majd amint kijutottunk boltból megkérdeztem.

- Min mosolyogtál annyira?

- Semmin, csak Nico bepróbálkozott, de én beégettem ott az eladók előtt.

- Én meg Nando-t hűtöttem le. Megérdemlik. – pacsiztam vele.

- Annyira istennek hiszik magukat a fiúk.

- De majd most!

Miközben sétáltunk visszafele megláttunk két leányzót, akik a járda közepén voltak. Egyikük a lábát fogta.

- Sziasztok. Minden oké? – érdeklődtem meg.

- Hát… Samantha kificamította a bokáját.

- Ou. Segítünk akkor titeket hazakísérni. Merre laktok?

- 3 utcányira.

- Akkor hozzánk jöttök. Bemutatkoznánk.

- Tudjuk kik vagytok. – mosolyogtak.

- Ááá, F1 rajongók? Örvendek.

- Én Samantha Rouley vagyok. Nagyon jó pilóta vagy Laura. Te is a kedvenceim közé tartozol.

- Én Jazmine White vagyok. És én is jó pilótának tartalak.

- Te pedig Nando menedzsere vagy, Liza Tóth.

- Profik. – néztünk össze Liza-val.

- Nah, gyertek lányok. Meghívunk közben titeket egy kis limonádéra.

- Kinek szurkoltok?

- Én Sebi babának. – mosolygott Sam.

- Én pedig Nico Hülkenberg-nek.

- Hát, a kis Nico jelenleg nem jött velünk, de Sebi baba itt van.

- A fiúk bezárták a kocsi csomagtartójába.

- Jézusom! Szegénykém! – ijedt meg Sam.

- Ne félj! Nem árt a lüke kis németednek! – Jaz vigyorgott.

- Gonosz vagy!

- Tudom, de te így szeretsz!

- Nézzétek csak! – mutattunk közben egy pont felé. Sebi ugyanis kint ült ducásan a járda szélén. Oda mentünk hozzá.

- Hát veled meg mi történt drága? – érdeklődött Liza.

- A fiúk kizártak?

- Nem! Én jöttem ki! – húzta ki magát. – Oh, üdvözlöm a két hölgyet. – adott illedelmesen kézcsókot Jaz-nak és Sam-nak. Sam elpirult. Sebi csintalanul nézett rá.

- Ő itt Samantha Rouley és ő pedig Jazmine White. Samanta-nak kiment a bokája és gondoltuk mi közelebb vagyunk és beugorhatnak.

- Jobbulást a szép hölgynek.

- Köszönöm… baba… őőő… Sebi… Seb.

- A Sebi baba megfelel. Neked megengedem. – vigyorgott.

- Na jó. Most mi megyünk. Szia!

- Sziasztok!