Egyszercsak valami különös helyen találtam magam. Egy tó partján álltam egy erdei tisztáson. Ekkor megpillantottam egy fiatal nőt, aki felém közeledett. A szíve fölött egy szúrt seb volt, azonban nem vérzett. Mikor közel jött felismertem őt.
-Te??? Hónapok óta nem jelentél meg. Valami baj van?
-Nyugodj meg Kata-mondta védőangyalom, Melinda.-Te is tudod, hogy az élet mindig tartogat meglepetéseket számunkra. Rád pedig különösen igaz ez.
-Valóban. Főleg az utóbbi egy évben. Úgy ébredtem fel, hogy ez is egy átlagos nap, de történt valami, ami fenekestől felfogatta az életemet.
-És még a java csak ezután jön, de ne feledd, amit a kártya is mondott.
-Mire gondolsz?
-Hamarosan kopogtatni fog a szerelem az ajtódon. Mert ideje, hogy végleg begyógyuljon a sebed.
-Már talán kopogtatott is. Két pasi is van, aki úgy érdeklődik irántam. Mindkettő közel áll a szívemhez, és nem tudom kit válasszak, mert megbántani sem akarom őket.
-Csak azt tudom mondani, mint eddig: Hallgass a szívedre, ő mindig jó tanácsadó. És ne feledd: A lehető legjobb úton jársz, ne térj le róla.-mondta még, majd eltűnt. Nem sokkal ezután egy dallam ütötte meg a fülemet.
Még egy nap, még egy gyönyörű reggel
Lehet, hogy kiugrom az ablakon
A baj csak az, hogy a földszinten lakom...
Bassza meg, az ébresztőm! Kelni kell, a francba is. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és kicsoszogtam a konyhába az ébresztőadagért. Kávé, energiaital egyre megy, csak legyen benne koffein. mikor kiléptem a fürdőből, az öltözködéshez kerestem valami zenét. ADisco Express SzerLM című dalára esett a választásom, mert annyira passzolt a hangulatomhoz.
Még egy nap, még egy gyönyörű reggel
Lehet, hogy kiugrom az ablakon
A baj csak az, hogy a földszinten lakom


A mennyország csak egy butik a sarkon
Shoppingol a szilikonangyalom
S elrepül majd Versace-szárnyakon


Tudja ő, hogy üres a kassza
Mégis minden kell
De egy stereo-dalban majd eléneklem
Ami senkit sem érdekel


Szerelemből nem lett semmi még
A szerelemtől nem lett senki szép
A szerelemtől nem kell semmi már nekem
Szerelemből nem lett senki más
A szerelemtől nem lesz változás
A szerelemtől nem kell semmi már nekem
De mégis kell ez a szerelem


A dal felénél Betty bejött a szobámba és onnantól együtt énekeltük:


Csak még egy nap és még ezeregy éjjel
Rám talál a szerelmes szellemem
S egy üveg Gin-el elszáll egy szőnyegen


Hogy az ember járt a Holdon
Ki hiszi ezt már el?
És vissza biztos csak a szerelem hozta
Hát űrhajó minek kell?


Szerelemből nem lett semmi még...


Júlia Rómeót kérte-Szeress ma engem
De még ő sem tudta, hogy másnap mással
Mit tesz az erkélyen


Szerelemből nem lett semmi még...


A dal végén nevettünk egy nagyot.
-Hehehe... ez a nap is jó indul. Hogy aludtál?
-Kösz jól. Te?
-Én is. Rúgjuk seggbe magunkat, vár a meló.
Így is tettünk. A sarkon elbúcsúztunk egymástól, mindegyikünk igyekezett a maga munkahelyére.
A nap további része picit egyhangúan telt, leszámítva, hogy a tegnap felvett újonc csajt, Brigit nekem kell betanítanom. Szerencsére megy a verkli, mert vendéglátóipari szakközépben végzett, vagyis jobbára csak a hely sajátosságaival kell megismertetni, de gyorsan tanul. Meló közben egyszercsak megcsörrent a telefon. Felvettem.
-Gyerekmennyország Cukrászda, tessék-szóltam bele.
-Szia Kata, én vagyok az, Krisztián.
Marha jó, a főnök.
-Igen? Valami gond van?
-Változott a terv, Sandy 1-re megy, levált téged Brigi mellett.
-Szabad tudnom miért?
-Nyugi, nem akarlak kirúgni, de tudom, hogy már augusztus van, ezért engedlek, hogy foglalkozz a sulival is kicsit. Tudod, hamarosan itt az évkezdés.
-Az igaz. Köszönöm. Bye!-majd letettem.
-Valami gond van?-kérdezte Brigi.
-1-re jön Sandy, levált engem. A főnök azt mondja azért, hogy készüljek a sulira. Hát, ő tudja.
Délután 1-kor meg is jött Sandy, hogy leváltson, én pedig hazamentem. Betty már otthon volt. Kajáltunk valamit, utána lekuporodtam a nappaliban és nekiláttam átnézni, milyen tantárgyakat is kéne felvennem, hogy azért ne kelljen megszakadni a tanulásban, de értsem is a dolgokat. Annyira belemerültem, hogy megijesztett a csengő. Már megint én voltam a soros ajtónyitásban...