Aztn msnap bekopogtam a sajt hzam ajtajn. (nagyon men igaz?)
- Bocs, hogy tegnap csak gy… - kezdtem, mikor nylt az ajt.
- Igen? – krdezte flnyesen.
- Sarah! – mondtam. Mondtam? Inkbb dhng elmebeteg mdjra ordtottam…
- Igen? – krdezte jra.
- Mi a j eget keresel te itt? – csikorgott a fogam.
- Bastian hvott.
- Aha, na persze… ki zsarolta meg, hogy ezt tegye? – krdeztem lenzen. – elbb hvn fel Ronaldot, mint tged.
- Pedig hvott. Mert ltta a mai jsgot. – mosolyodott el diadalmasan.
- Bastian nem az a fajta, aki elhiszi a mocskos lapokban rtakat. Na beengedsz mg ma a sajt hzamba? – arrbb llt s folytatta.
- Igen, tudom. De a szemnek csak hisz…
- Mi a bajod? – jajdultam fel – ha… - a kezembe dobott egy bortkot…egy fot Kimirl s rlam, mikor pp az ablaknl cskolzunk...a kezem megremegett.
- Bastian! – kiltottam. Majd elindultam a nappali fel.
- H! Vedd le a cipdet, sszesrozol mindent! – mondta Sarah sznpadiasan gesztikullva. Ledobtam a tskmat s visszalptem mell.
- Abbahagyhatnd ezt a bunk viselkedst. – mondtam.
- Mirt tennm? Nem n vagyok a bunk, hanem az, aki az lltlagos „kzeli bartj…”
- Kussolj. – sziszegtem.
- Szp a gyr. – vette fel Sarah az asztalrl Bastian gyrjt. Levette! Levette!!! Ezen a ponton durvult el az agyam. Ahogy csak brtam orrba vgtam a csajt. Sikoltott s az arca el rakta a kezt. mltt az orrbl a vr.
- Eltrt az orrom… eltrt az orrom… - mondta hangtalanul
- A nyakad is el fog, ha nem teszed le azonnal. – feleltem, mire lerakta a gyrt. Bastian kilpett s mikor megltta Saraht (ezt nyilvn csak logikzhatta, mivel a csaj arcn tbb vr volt, mint plasztikai mtt) melltrdelt. Rm se nzett.
- Sarah. Vrj, hvjak orvost?
- A-a… ’em kell… - mondta mly orrhangon.
- Bastian, n… - fogtam meg a vllt. Megfordult. Az arcn olyan dht lttam, mint mr rgen. s mg mindig nem szlt hozzm egy szt sem.
- Senkit sem szerettem annyira, mint tged. – suttogta-
- H, s n… - kezdte Sarah…
- Bastian, eskszm, hogy…
- Flrertem? n mindent flrertek? Elmegyek pr napra. Nem fogok elmenni a futamra. – mondta rekedtem, majd felkapta a tskjt, rm hagyva a hzat s Saraht… | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
