Otthon megebédeltem, majd felmentem gépezni. Renata-ra ráírtam.

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Hahó kislány! :P

Renatita – :’( :’( Forza Ferrari :D (L) Magic Nano (L) Te amo

Szia

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Mi a baj?

Renatita – :’( :’( Forza Ferrari :D (L) Magic Nano (L) Te amo

Semmi :(

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Ahha, Ki vele!

Renatita – :’( :’( Forza Ferrari :D (L) Magic Nano (L) Te amo

Hiányzik Nando! Semmi hír róla! :(

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Oh, te szegény :P

Renatita – :’( :’( Forza Ferrari :D (L) Magic Nano (L) Te amo

Gonosz.

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Figyi. Küldök 1 vidit, ok?

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

ok?

Renatita – :’( :’( Forza Ferrari :D (L) Magic Nano (L) Te amo

ok! Küldj! Úgyse tudsz jókedvre deríteni!

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Azt majd meglátjuk :P

Amíg átment a videó én elmentem inni. Visszaültem.

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Megnézted?

Renatita – :’( :’( Forza Ferrari :D (L) Magic Nano (L) Te amo

FAY! Ez… hogy??? :O

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Hm… Képzeld! Ő is eljött, és Sebi, és…

Renatita – :’( :’( Forza Ferrari :D (L) Magic Nano (L) Te amo

MEGÖLLEK!!!

Fay –  Iceman the king :P :D Kimi (L)

Mennem kell! Szia! :P Puszi! :D (L)

Kijelentkeztem és kimentem az udvarra. A közelben elkezdtem sétálgatni. Minden havas volt. A házak udvaraiban láttam hóembereket. Minden olyan békés. Kutya ugatást hallottam. Egy németjuhász állt meg előttem.

-          Szia. Hát te így egyedül?- guggoltam le, és simogattam meg a buksiját. A nyakörvén egy kis medál volt. Ajax. Ismerős ez a név, de honnét?

-          Hahó. Látom, megismerted a kutyám.

-          Hello. Akkor ezért volt a neve ennyire ismerős.

-          Kedvel téged.

-          Aranyos kutya.

-          Este eljössz velünk síelni?

-          Síelni? Este?

-          Itt a közelben vannak jó síterepek, bár nem olyan, mint az Alpok, de sífutásra tökéletes. Este ki vannak világítva. Nagyon jó kaland. A fiúk is jönnek.

-          Nem tudok síelni.

-          Nem probléma. Könnyen meg lehet tanulni.

-          Mikor?

-          8 kor kezd sötétedni, ezért olyan 9-re ott lennénk érted.

-          Oké. Legyen.

-          Előtte kajálj be. Meg esetleg egy szendvicset és üdítőt hozz magaddal.

-          Jó. Ennyi?

-          Ennyi. Síléc nálunk van felesleg. Hozok majd egyet neked is.

-          Oks.

-          Melegen öltözz fel.

Mosolyogtam a tanácsain, majd úgy döntött visszakísér. Már nagyon vártam az estét. Ezekkel a lökött srácokkal biztos jó lesz.

Este 9-re csöngettek. Nagyi nyitotta. Kimi lépett be.

-          Már megyek. - futottam le, és léptem a cipőmbe. A kabátom felkaptam, és egy nagy puszit adtam nagyikámnak.

-          Aztán egyben hozzátok vissza!- fenyegette meg viccesen nagypapám Kimit.

-          Ez csak természetes!

-          Sziasztok! Nem kell megvárnotok! Nem tudom mikor jövök!

Mosolyogtak, majd Kimi-vel mentünk az autó felé. Rami ült bent, és elkezdte a dudát nyomni. Mellette volt Toni hátul pedig Seb és Fernando.

-          Hello Fay. Csüccs be hátulra!- nyomta meg ismét a dudát Rami. Toni erre fejbe csapta.

-          Hova férünk be ennyien?

-          Ne félj! Sebastian-t berakjuk a csomagtartóba!- röhögött Toni.

-          Ülj be. Én átrohanok Heikki-hez. Nem akart kimozdulni egy buta csaj miatt. Bedurcizott. Majd elrántgatom. Ti addig menjetek előre. – vigyorgott Kimi. Seb láthatóan fellélegzett. Rami elindult. Az út sokáig tartott. Mire megérkeztünk már kicsit elgémberedett mindenki lába. Mikor kiszálltunk a kocsiból elhűlve láttuk, hogy Kimi és Heikki vigyorogva jönnek felénk.

-          Hogy értetek ide hamarabb?- Sebi kezdett el hápogni.

-          Rövidebb út.

-          Persze! Ez nekem miért…

-          Mert én zseni vagyok bátyókám, te meg nem.

-          Máskor inkább Kimi-vel megyek!

-          Én is!

-          Én is!

-          Hehe… Én is…- suttogta Rami is. Elnevettük magunkat.

Felvettük a léceket, és elindultunk a kivilágított részeken. Én, mivel kezdő voltam hátrább maradtam és Kimi tanítgatott. Egész jó tanító!

-          Jó, ügyes vagy!

-          Kösz. Azt hittem nehezebb.

-          Nehéz is picikét, akinek nincs érzéke hozzá, de ez neked megy.

-          Egy ilyen tanárral?

-          Hm… Ez most vehetem bóknak?

-          Annak szántam.

-          Hopp. Vigyázz. Minden oké. – segített feltápászkodni. Rámosolyogtam.

Mire utolértük a többieket eléggé vicces látvány tárult elénk. Sebi Toni-n és Rami-n feküdt, míg Nando és Heikki fetrengtek a röhögéstől.

-          Itt meg mi történt? Vagy, jobb, ha nem is tudom?

-          Nevessetek csak! Ezt még visszakapjátok!- durcizott Rami. A hó elkezdett szállingózni…